MAGYAR CUKRÁSZ IPAROSOK ORSZÁGOS IPARTESTÜLETE

 EGYSÉGES SZERKEZETBE FOGLALT
MÓDOSÍTOTT ALAPSZABÁLY

1.§.      Az Ipartestület neve, székhelye

1.,

Magyar Cukrász Iparosok Országos Ipartestülete

Székhelye:  1053 Budapest Kossuth Lajos u. 14-16. II.9.

Működési területe: Magyar Köztársaság

Pecsétje: Az Ipartestület neve köralakban és emblémája

2.,

Az ipartestület bíróságilag bejegyzett jogi személy.

Célja, feladata: a cukrász iparosok, vállalkozók szakmai, gazdasági érdekvédelméből,

                         érdekképviseletéből, érdekérvényesítéséből adódó feladatok ellátása.

3.,

Az ipartestület nem profit szervezet, azonban külön közgyűlési határozat alapján olyan gazdálkodó szervezeteket hozhat létre és működtethet, amelyek másodlagos vállalkozási tevékenységet folytathatnak az Alapszabálynak és jogszabályoknak megfelelően.

2.§.      Az Ipartestület célja és feladata

1.,

Tagjai mindennemű gazdasági, szakmai, emberbaráti érdekeinek felkarolása és szolgálata.

2.,

A szakma általános anyag-eszköz ellátottságának javítása, gépbeszerzési lehetőségek felkutatása, koordinálása.

Szorosabb munkakapcsolat, együttműködés kialakítása a belföldi és külföldi gazdálkodó és forgalmazó egységekkel.

3.,

Új vállalkozási formák (anyagbeszerző, termelő értékesítő) feltárása, működtetése.

4.,

A jelenleginél hatékonyabb, gazdaságosabb technológiák, termelési eljárások elterjesztése, új recepturák meghonosítása.

5.,

Tagjainak az ipargyakorlással kapcsolatos közgazdasági-, jogi tanácsadás, segítségnyújtás és képviselet biztosítása.

6.,

A szakmát érintő általános és speciális jogszabályok, előírások, szabványok előzetes véleményezése, javaslat tétele, kezdeményezése az államhatalmi és államigazgatási szerveknél.

7.,

A szakmát érintő hazai és külföldi szakirodalom összegyűjtése, igény szerint terjesztése.

8.,

Szakmai hagyományok ápolása, relikviák összegyűjtése, közkincsre bocsátása.

9.,

Hazai és nemzetközi szakmai szervekkel és szervezetekkel kapcsolatok felvétele, fenntartása és fejlesztése.

10.,

Szorosabb kapcsolat, együttműködés kialakítása a szakmával kapcsolatban álló minisztériumokkal, felügyeleti szervekkel, hatóságokkal.

11.,

Tagjai és azok alkalmazottai, segítő családtagjai, tanulói általános szakmai továbbképzésének előmozdítása, szervezése, kiállítások, versenyek, bemutatók rendezése.

12.,

Gazdálkodási tevékenységet sújtó hatások esetén (betegség, baleset, halál) átmeneti segítségnyújtása a rászorulók részére. Hitelfelvételhez segítségadás, javaslat biztosítása.

13.,

Szervezi az Ipartestület feladatkörével összefüggő és ehhez kapcsolódó propaganda és kiadványi munkát.

14.,

Mestervizsgáztatás országos szintű összefogása, megszervezése, mestervizsgáztatásból adódó feladatok koordinálása, végzése. Kamarával való kapcsolattartás és koordináció.

15.,

Részvétel a tanuló- és felnőtt szakmunkás képzésben. Törekvés a tanulóképzés jelenlegi formájának és színvonalának megváltoztatására.

16.,

Feladatai teljesítése érdekében vállalkozási tevékenységet is végezhet, tagja lehet korlátolt felelősségű társaságnak, vállalatot alapíthat. Lapkiadási, kiállítás szervezési, oktatási, ingatlan bérbeadási tevékenységet folytathat.

3§.       Az Ipartestület tagsága

1.,

Az ipartestületnek lehetnek rendes és pártoló tagjai. A tagsági viszony mindegyik esetben önkéntes.

2.,

Az ipartestületnek rendes tagja lehet az a természetes személy, jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező társaság tulajdonosa vagy képviselője, aki cukrász végzettséggel rendelkezik és akinek (amelynek) tevékenysége ezen iparág művelésével, fejlesztésével kapcsolatos vagy az ipartestület működésében érdekelt, vállalja a tagsággal kapcsolatos kötelezettségeket és az elnökség, illetve a közgyűlés által meghatározott tagdíjat megfizeti.

3.,

A tagsági viszony létrejön, ha a belépni kívánó természetes vagy jogi személy – illetve annak képviselője – kinyilvánítja belépési szándékát, elfogadja az ipartestület Alapszabályát, regisztráltatja magát, vállalja a közgyűlés által megállapított tagsági díj, regisztrációs díj megfizetését és erről írásban nyilatkozik.

4.,

Az ipartestület rendes tagjai a tagsági viszonnyal együttjáró jogok és kötelezettségek teljeskörű gyakorlására jogosult. Minden rendes tag azonos joggal és kötelezettséggel rendelkezik. A magánszemély tagok jogaikat és kötelezettségeiket csak személyesen, a nem magánszemély tagok pedig képviselőik útján gyakorolhatják és teljesíthetik azokat. A tagsági jog más vállalkozásra – gazdálkodó szervezetre át nem ruházható.

5.,

Az ipartestület nyilvántartást vezet tagjairól és a tagsági díj fizetéséről.

6.,

A tagsági viszony keletkezését az elnökség jogosult az Alapszabály alapján elbírálni, és azt határozatban rögzíteni. A tagsági viszony keletkezését megtagadó elnökségi határozattal szemben a tag jogorvoslattal élhet a közgyűléshez.

7.,

Az ipartestület pártoló tagja lehet bármely bel- vagy külföldi magán-, illetve jogi személy, kivéve az önálló iparral rendelkező cukrász iparosokat, illetve cukrászati tevékenységet végző jogi személyeket, és jogi személyiséggel nem rendelkező társaságokat. A pártoló tag felvételére, illetve tagsági viszonya megszüntetésére, a rendes tagra vonatkozó rendelkezések az irányadók. A pártoló tag vagy képviselője az ipartestületben tisztséget nem viselhet, azonban a közgyűlésen tanácskozási joggal részt vehet. A pártoló tag pártolói tagdíj fizetésére köteles. Ennek mértékét, valamint a részére biztosítandó szolgáltatásokat az elnökség határozza meg. A pártoló tagokat a rendes tagokra vonatkozó jogok és kedvezmények nem illetik meg.

8.,

Az elnökség az ipartestület tiszteletbeli tagjává fogadhatja azt, aki az ipartestület érdekében kiemelkedő tevékenységet fejtett ki.

4.§. A rendes tagsági viszony megszűnése

1., A rendes tagsági viszony megszűnik, ha a tag kinyilvánítja kilépési szándékát. A kilépési szándékot írásban kell bejelenteni és azt az Elnökség veszi tudomásul.

2.,

A tag vállalkozásának vagy szakmai tevékenységének megszűnésévek. A megszűnés napján.

3.,

Az elnökség első fokon kizárhatja az ipartestületből a kötelezettségeit figyelmeztetés ellenére nem teljesítő tagot, különösen azt, aki az elmaradt tagdíjat felszólítás ellenére sem fizette meg. Kizárás esetén a tag jogorvoslattal élhet a taggyűléshez. A tagsági díj meg nem fizetése esetén, ha erről a tagot az elnök aláírásával értesítik az elmulasztott határnaptól számított 90 nap elteltével.

5.§. A rendes tag jogai

1.,

A magánszemély tag személyesen, a jogi személy pedig képviselője útján vesz részt az ipartestület munkájában, továbbá jogosult igénybe venni az ipartestület szolgáltatásait, és javasolhatja, illetve kezdeményezheti az ipartestület fellépését bármely – a feladatkörébe tartozó – kérdésben.

2.,

A rendes tag választhat és az ipartestület bármely tisztségére megválasztható az 1989. évi II. törvény III. fejezetének figyelembevételével.

3.,

Kezdeményezheti bármely tisztségviselő visszahívását alapos indokkal.

6.§. A rendes tag kötelezettsége

A tagok kötelesek a közgyűlés által az Alapszabálynak megfelelően hozott határozatokat végrehajtani, aszerint eljárni.

2.,

Az Alapszabály, a Működési Szabályzat, testületi határozatok betartása, jogszabályok és szakmai szabályok megtartása.

3.,

A tag kötelessége az ipartestület elfogadott céljának és feladatának támogatása.

4.,

Az ipartestület fenntartásához és működéséhez megállapított tagsági díj és regisztrációs díj megfizetése a közgyűlés által meghatározott módon és mértékben.

5.,

Önként vállalt feladatok teljesítése.

6.,

Az ipartestület és a tagság érdekeihez méltó magatartás tanúsítása. A kötelezettségeit nem teljesítő tagot az elnökség kizárhatja az ipartestület tagjainak sorából. A kizárt tag jogorvoslattal élhet a közgyűlés felé.

7.,

A jogi személy rendes tag, a jogait és a kötelezettségeit képviselője útján gyakorolhatja, illetve teljesítheti.

7.§. Az ipartestület felépítése

1.,

Az ipartestület testületei

1.1.  Közgyűlés

1.2.  Országos Elnökség (továbbiakban: Elnökség)

1.3.  Ügyvezetőség

1.4.  Felügyelő Bizottság

1.5.  Szakmai Kollégium

1.6.  Ifjúsági Tagozat

8.§. Közgyűlés

1.,

Az ipartestület legfőbb testülete a Közgyűlés, amely a rendes és a pártoló tagok összességéből áll. A közgyűlésen minden rendes tag egy szavazati joggal rendelkezik.

2.,

A közgyűlést évente egyszer, illetve szükség szerint kell összehívni. A közgyűlést az Elnökség felhatalmazása alapján az elnök hívja össze. Az elnök akadályoztatása esetén az általa megbízott alelnök híja össze. A közgyűlés helyének, idejének, a tárgyalandó napirendi pontoknak a megjelölésével, írásos meghívó alapján kell összehívni, 8 nappal a közgyűlést megelőzően.

3.,

Rendkívüli közgyűlést kell összehívni, ha a cél megjelölésével a képviselők legalább 1/3 része írásban kéri, illetve a Felügyelő Bizottság ilyen irányú megkeresésére.

4.,

Rendkívüli közgyűlést továbbá akkor is össze kell hívni, ha a bíróság ezt elrendeli.

5.,

A közgyűlés az ipartestületet érintő összes kérdésben jogosult dönteni.

9.§. A közgyűlés kizárólagos hatásköre

1.,

Az Alapszabály megalkotása és módosítása, illetve más társadalmi szervezettel történő egyesülés, valamint feloszlás kimondása.

2.,

Az éves költségvetés és munkaprogramok meghatározása, illetve az Elnökség és a Felügyelő Bizottság éves beszámolójának elfogadása.

3.,

Az ipartestület elnökének, alelnökeinek, az Elnökség, Ügyvezetőség tagjainak a megválasztása. A Felügyelő Bizottság elnökének és tagjainak megválasztása, valamint a Közgyűlés által létrehozott állandó vagy alkalmi munkabizottságok tagjainak megválasztása és visszahívása. A tisztségviselők visszahívása, felmentésük és lemondásuk elfogadása is a Közgyűlés hatáskörébe tartozik.

4.,

Ügyrendjének megállapítása, elfogadása.

5.,

A tagok által fizetendő tagdíj és regisztrációs díj mértékének és befizetési rendjének a megállapítása.

6.,

Döntés másodlagosan – nem főtevékenységként – gazdálkodó szervezetek létrehozásáról és megszűnéséről.

7.,

Az Elnökség által fel nem vett, illetve kizárt tagok, valamint egyéb, Elnökség által hozott határozatok jogorvoslásában való döntés.

10.§. A Közgyűlés határozatképessége, a szavazás és a Közgyűlés jegyzőkönyve

1.,

A Közgyűlés határozatképes, ha azon szavazattal rendelkező tagok legalább fele és + 1 fő részt vesz (50% + 1 fő). Ha a Közgyűlés nem határozatképes, ismételt Közgyűlést kell összehívni. A megismételt Közgyűlés az újabb időpontra összehívott második Közgyűlés – az eredeti napirenden szereplő ügyekben – a megjelentek számára tekintet nélkül határozatképes. Erre a lehetőségre azonban már az eredeti meghívóban utalni kell.

2.,

A Közgyűlés határozatait a jelenlévő szavazásra jogosult tagok nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozzák. A tisztségviselők választásánál az elnök, az alelnökök, az Ügyvezetőség, valamint a Felügyelő Bizottság elnökének és tagjainak a megválasztása titkos szavazással történik.

3.,

A Közgyűlés nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel dönt abban az esetben, ha a tag a Közgyűlés előtt vagy alatt indítvánnyal él, hogy a Közgyűlés valamennyi vagy egyes témákban titkos vagy név szerinti szavazást tartson.

4.,

A Közgyűlésről jegyzőkönyv készül, amit a Közgyűlés által egyszerű szótöbbséggel választott két tag, jegyzőkönyv-hitelesítő, aláírásával hitelesít.

11.§. Elnökség

1.,

Az Elnökség az Ipartestületnek a két közgyűlés között a legfőbb irányító testülete.

2.,

Az Elnökség az elnökből, két alelnökből, két elnökségi tagból, és a Közgyűlés által megválasztott megyei, tájegységi vezetőkből áll. Létszámát közgyűlési határozat rögzíti.

3.,

Etikai ügyekben – az Etikai Bizottság vizsgálatát figyelembe véve – határozatot hoz, melyet jogorvoslati eljárásban a Közgyűlés felülbírálhat.

4.,

Megállapítja saját és az Ügyvezetőség ügyrendjét, ami nem lehet ellentétes az Alapszabállyal.

5.,

Munkabizottságokat hoz létre, tevékenységükről beszámoltatja azok elnökeit.

A Szakmai Kollégium részére feladatokat ír elő. Segíti az Ifjúsági Tagozat tevékenykedését. Az Elnökség a Szakmai Kollégiumra, mint tanácsadó testületre támaszkodik, munkáját értékeli és javaslataira, észrevételeire ülés napirenden reagál.

6.,

Ügyintéző szervezeteket hoz létre, és megállapítja annak Szervezeti és Működési Szabályzatát.

7.,

Kinevezi és felmenti az ügyintéző szervezet vezetőjét.

8.,

Irányítja és jóváhagyja a hazai és nemzetközi szervezetekkel történő együttműködést.

9.,

Az Elnökség szükség szerint negyedévenként ülésezik, üléseit az elnök hívja össze. Rendkívüli elnökségi ülést kell összehívni, ha azt elnökségi tagok több mint egyharmada a cél megjelölésével írásban kéri.

10.,

Az Elnökség akkor határozatképes, ha a megválasztott tagok fele + 1 fő jelen van. Határozatképtelenség esetén alkalmazható az Alapszabály 10.§. 1. pontjában leírtak. Döntéseit nyílt szavazással és egyszerű szótöbbséggel hozza. Szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt.

11.,

Az elnökségi tagság másra át nem ruházható.

13.§. Ügyvezetőség

1.,

Az Ügyvezetőség az ipartestület operatív végrehajtó szerve. Az Elnökség két ülés között – annak megbízásából – eljár, de a Közgyűlés vagy az Elnökség kizárólagos hatáskörébe tartozó döntéseket nem hozhat.

2.,

Üléseit szükség szerint, általában havonta tartja. Határozatképességére és határozathozatali rendjére az Alapszabály 10.§. 1. pontja az irányadó.

3.,

Az Ügyvezetőség tagjai az elnök, a két alelnök, és két elnökségi tag.

4.,

Az Ügyvezetőségi határozatokat nyolc napon belül meg kell küldeni az Elnökségi tagoknak észrevétel és tudomásul vétel végett. Amennyiben a kézhezvételtől számított nyolc napon belül írásos észrevétel nem érkezik, úgy a határozat elfogadása megtörtént.

5.,

Az ipartestületnél etikai ügy kivizsgálására – amikor ez indokolt – a vizsgálat lefolytatására, Etikai Bizottságot nevez ki. Az Etikai Bizottság vizsgálatainak és megállapításának lényegéről jelentést tesz az Elnökség részére. Az Elnökség határozatot hoz, amelyhez kapcsolódóan az érintett a Közgyűléshez fellebbezéssel fordulhat.

14.§. Az elnök feladata és hatásköre

1.,

Képviseli az ipartestületet, mely képviseletet átruházhatja az alelnökökre, esetenként az ügyintéző szerv vezetőjére.

2.,

Az Elnökség megbízásából munkáltatói jogkört gyakorol az ügyintéző szerv vezetője felett, kivéve a kinevezés és felmentés jogát.

3.,

Eljár mindazokban a kérdésekben, amelyekre az Alapszabály az Elnökség és az Ügyvezetőség felhatalmazza.

4.,

Az elnök mandátuma négy évre szól, egyszer újraválasztható.

15.§. Az alelnökök feladata és hatásköre

1.,

Az Ügyvezetőség ügyrendje által hatáskörébe utalt kérdésekben önállóan szervezik és irányítják a szakmai érdekképviseletet egy-egy területéhez kapcsolódó feladatok ellátását.

2.,

Eljár mindazokban a kérdésekben, amelyekre a Közgyűlés, az Elnökség, illetve az elnök felhatalmazza.

16.§. Az ügyintéző szerv vezetőjének jogállása, feladata és hatásköre

1.,

Az ügyintéző szerv vezetője az ipartestülettel munkaviszonyban álló személy. Munkáját közvetlenül az elnök irányítja.

2.,

Jogait, kötelességeit, valamint részletes feladatait az Elnökség által jóváhagyott Szervezeti és Működési Szabályzat tartalmazza.

17.§. Felügyelő Bizottság

1.,

Őrködik afelett, hogy az ipartestület tevékenysége megfeleljen az Alapszabályban és a jogszabályokban foglaltaknak.

2.,

Ellenőrzi az ipartestület gazdálkodását.

3.,

A Felügyelő Bizottság elnökből és kettő tagból áll.

4.,

A Felügyelő Bizottság elnöke állandó meghívottja az Elnökség és az Ügyvezetőség üléseinek. Tanácskozási joggal részt vesz az ipartestület bármely testületének bármely ülésén.

5.,

A Felügyelő Bizottság Működési Szabályzatát maga állapítja meg és azt a Közgyűlés hagyja jóvá. A Felügyelő Bizottság határozatképes, ha a három főből kettő tagja jelen van. Határozatait egyszerű szótöbbséggel hozza.

6.,

A Felügyelő Bizottság vizsgálatainak és megállapításainak lényegéről, valamint az esetleges szabálytalanságokról tájékoztatja az Elnökséget, illetve az Ügyvezetőséget. Beszámolási kötelezettséggel a Közgyűlésnek tartozik.

7.,

Amennyiben a törvény – vagy Alapszabály sértő határozat hozatalát észleli, köteles a határozathozataltól számított 15 napon belül indokai részletes közlésével a döntést hozó testületet (a Közgyűlés kivételével) a kérdés újbóli tárgyalására felhívni. Ennek az illetékes testület 30 napon belül köteles eleget tennie, egyebekben azonban a Felügyelő Bizottság álláspontja nem köti.

8.,

A Felügyelő Bizottság szükség szerint, de legalább háromhavonta tartja üléseit.

9.,

A Felügyelő Bizottság az ipartestület Elnökségének éves beszámolóját, gazdálkodását vizsgálja, és arról a Közgyűlésen beszámol.

10.,

A Felügyelő Bizottság munkáját önállóan végzi, szükség esetén külső szakértőt is megbízhat, az ipartestület bármely iratába betekinthet. A Felügyelő Bizottság részére utasítást senki nem adhat.

18.§. A testületek választása

1.,

Az ipartestület tisztségviselőinek, illetve testületi tagjának – meghatározott időtartamra, azaz négy évre – az választható meg, aki:

-         közéleti és szakmai tevékenysége, emberi magatartása alapján alkalmas a tisztséggel, testületi tagsággal járó feladatok elvégzésére;

-         jogerős büntető bírósági ítélet hatálya alatt nem áll;

-         tagja az ipartestületnek.

2.,

A tisztség, illetve testületi tagság elhalálozással, lemondással, felmentéssel, a mandátum lejártával, vagy visszahívással szűnik meg.

Visszahívással szűnik meg a tisztségviselő, illetve testületi tag mandátuma, ha:

-         a bűncselekmény elkövetését a bíróság jogerős ítéletében megállapítja;

-         a Közgyűlés döntését figyelmen kívül hagyva vagy azzal ellentétesen cselekszik, kivéve, ha bizonyítja, hogy ezzel az ipartestületet kártól óvta meg.

19.§. A jelölés és a választás módja

1.,

A jelölés során a szavazólapra való felkerülést célzó nyílt szavazás lebonyolítása, a Közgyűlés által választott levezető elnök feladata.

2.,

A szavazólapokra azok a közgyűlésen jelenlévő személyek kerülhetnek fel, akik a nyílt szavazással a jelenlévő tagok szavazatának több mint felét megkapták.

3.,

A tagoknak titkos szavazás során jogukban áll a szavazólapról bárkinek a nevét kihúzni.

4.,

A Közgyűlés először a Jelölő Bizottság által javasolt személyek szavazólapra való felkerüléséről dönt, ezt követően pedig a tagok által javasolt további jelöltek felkerüléséről dönt.

5.,

A Jelölő Bizottság feladata a jelölésen túl a szavazólapok elkészítése, a titkos szavazás feltételeinek biztosítása, a szavazatok összeszámlálása és az eredmény kihirdetése.

6.,

A szavazólapon fel kell tüntetni:

-         a betöltendő tisztség megnevezését;

-         a megválasztható személyek számát;

-         a jelöltek nevét.

7.,

Az ipartestület tisztségviselőit és testületi tagjainak jelölését és választását az alábbiak szerint kell lebonyolítani:

-         A választás első szakasza a jelölés:

A jelölés külön történik, az ipartestület elnökére, alelnökeire, az Ügyvezetőség két tagjára, az ipartestület Felügyelő Bizottságának elnökére és tagjaira.

-     A választás második szakasza a titkos választás:

Az elnök, az alelnökök, az Ügyvezetőség két tagja, valamint a Felügyelő Bizottság elnöke, két tagja választandó tisztségekre és testületi tagságra külön-külön szavazólapot kell készíteni. A titkos szavazás ezekre egyidejűleg történik, a szavazólapokat színben el kell különíteni.

8.,

Megválasztottnak az tekintendő, aki a titkos szavazás során leadott érvényes szavazatokból a legtöbb szavazatot kapta, amely azonban nem lehet kevesebb, mint a megjelent és a szavazáskor is jelenlévő tagok számának egyharmada.

9.,

Szavazategyenlőség esetén a választást meg kell ismételni, és mindaddig folytatni, amíg valamely jelölt(ek) nem kapja(k) meg a szükséges többségi szavazatot.

10.,

A választás harmadik szakasza a nyílt szavazás.

-         Az Elnökség megyei jelöltjeit nyílt szavazással a szavazásra jogosultak 50% + 1 fő szavazati többséggel választja meg.

-         A Közgyűlés levezető elnöke a megyei jelölteket egyenként teszi fel szavazásra.

11.,

Érvénytelen a szavazólap, ha azon több név szerepel, mint a megválasztható személyek száma, vagy ha nem lehet egyértelműen megállapítani, hogy a szavazatot kire adták le. Amennyiben az érvénytelen szavazólapok száma több mint 50%, akkor a választást meg kell ismételni.

20.§. Az ipartestület megszűnése

1.,

A Közgyűlés által történő feloszlás, vagy más társadalmi szervezettel történő egyesülés kimondása a tagok kétharmados többségi szavazása alapján.

2.,

A bíróság által történő feloszlatás, illetve megszűnés megállapítása esetén.

3.,

Az ipartestület megszűnése esetén a szervezet vagyona nem osztható fel. A felhalmozott javakat alapítvány formájában a cukrász iparosok jelen szabályzatában rögzített célkitűzéseinek megvalósítására kell fordítani.

21.§. Az ipartestület pénzügyi alapjai és gazdálkodása

1.,

Az ipartestület pénzügyi működésének alapja az ipartestületi tagok által befizetett tagsági és regisztrációs díj, és egyéb forrásból származó bevétel. Az ipartestület működésének pénzügyi alapja az önkéntes felajánlások és támogatások is.

2.,

Az ipartestület vállalkozási tevékenységet is folytathat. Ennek eredménye szintén az ipartestület működésének pénzügyi alapját képezi.

3.,

Az ipartestület a Közgyűlés által elfogadott éves költségvetés alapján gazdálkodik. A gazdálkodásért az Elnökség a felelős.

4.,

Az ipartestület köteles ésszerű, takarékos, az anyagi források gyarapítását szolgáló gazdálkodást folytatni.

22.§. Záró rendelkezés

1.,

Az Alapszabályban nem szabályozott kérdésekben a Polgári Törvénykönyv, az egyesülési jogról szóló 1989. Évi II. törvény és egyéb jogszabályok, rendelkezések az irányadók.

2.,

Jelen Alapszabály módosítást az Ipartestület 2008. február 25-én megtartott Közgyűlése fogadta el.

3.,

A módosított Alapszabály 2008. február 25. napjával lép hatályba.

Budapest, 2008. február 25.

                      Pataki János sk.

…………………………………………………..

Magyar Cukrász Iparosok Országos Ipartestülete

                           elnöke